A Vacu Vin márka hivatalos forgalmazója

Szállítás információ

Blog

Mitől lesz jó egy sör?

2024.07.17 10:00
Mitől lesz jó egy sör?

A sörök világában nagyon egyszerű elveszni, főleg, ha nem vagyunk tisztában azzal, hogy mit is fogyasztunk. Nem könnyű kiismerni magunkat ebben a világban, ugyanúgy, ahogy a borok között sem. Az erjesztések, az érlelések, maguk a sör fajták mind nehézséget okozhatnak egy kezdő fogyasztó számára. Fontos azonban, hogy mindenki tisztában legyen azzal, hogyan készül egy jó sör. Ebben nyújtunk most nagy segítséget és eláruljuk azt is, hogy milyen sörös kiegészítők között érdemes válogatni.

A víz szerepe a sörfőzésben

Az egyes típusokat nem lehet szimplán a színük alapján megítélni. Az egyedi jellemzők kialakulásához nem csak a recept alapján meghatározott maláták, valamint a komlók járulnak hozzá az ízvilághoz, hiszen fontos még a felhasznált sörfőzővíz, valamint a készítési technológia is. Mindennek az alapja a jó minőségű víz, ugyanis, ha sorba vesszük a sörfőzés alapjait, akkor először mindenki a főzővízről beszél majd. A legjobb természetesen a saját karsztvizes kútból nyert kristálytiszta karsztviz, bár ehhez nem minden sörfőzde juthat hozzá.

Ahhoz azonban, hogy a megfelelő minőségi söröket el is fogyaszthassuk, sörös kiegészítőkre lesz szükség. Ez lehet sörhűtő mandzsetta vagy éppen sörnyitó eszköz. Ezek mindegyike hozzájárul ahhoz, hogy az italt gyorsan és megfelelő hőmérsékleten fogyaszthassuk el.

Milyen a jó maláta?

A sör jellegét, zamatát, ízét, valamint a karakterét befolyásoló tényezők kapcsán nem mindegy, hogy milyen malátáből készült az adott keverék. A maláta a gabonafélék, főleg az árpa, szabályozott környezeti feltételek közötti csíráztatásából származik. Ennek célja, hogy a gabonaszemekben raktározott, valamint az összetett keményítő a csíráztatás során egyszerű keményítővé váljon. Ennek kösöznhetően a későbbi folyamatoknál cukrosíthatóvá és kioldhatóvá válik. A csírázás végterméke a zöldmaláta, amiből szárítással és aszalással sokféle malátát készíthetnek.

Ez az anyag különféle hőfokon, különböző ideig tartó pörkölése útján alakíthatók ki az egyes maláta típusok: pilseni, karamellamaláta, csokoládé- vagy festőmaláta, bécsi maláta, müncheni maláta, valamint az aranyamláta, stb. Az egyes típusok a sörben egyedi ízt, valamint testességet, zamatot alakítanak ki, minden a sörmester szándékaitől függ.

Az ízeket a komló is befolyásolja

A sörök ízéhez, zamatához, keserűjének mértékéhez, karakteréhez nagyban hozzájárul a sör készítése során hozzáadagolt komló típusa, fajtája, mennyisége is. A komló esetében is nagyon sok komlófajtáról beszélhetünk, amely a készülő sört további egyedi jellemzőkkel „ruházza fel”

A söröket az erjesztési technológia kapcsán három kategóriába sorolhatjuk:
  • felső ejresztéssel,
  • alsó erjesztéssel,
  • spontán erjesztéssel készült sörök.

Az első két csoportba sorolt változatokhoz szelektált, egy fajta élesztőtípust használnak, míg a spontán verziónál - mint a belga sörfajtáknál - többfajta élesztő végzi el az erjesztés folyamatát.

Felső erjesztéssel készült sörök

Ide tartozik többek között az Ale, az IPA, a stout, a porter, valamint a búzasör egyaránt. Az Ale tipikusan angol sörnek számít, színe a világossárgától egészen a sötét ribinig terjedhet, de lehet akár fekete is.

Alsó erjesztésű sörök

Ide soroljuk a lagert, a pilst, valamint a bock típusokat. A készítéskor a sörélesztők alacsonyabb hőmérsékleti tartományban, nagyjából 5 és 12 fok között lejátszódó hosszabb idejű erjesztést követően az erjesztők aljára ülepednek. A főerjedést egy utóerjedés, valamint érlelés követ. Itt a sör erjedését követően annak hosszú idejű és hűtött érlelése következik, ilyenkor az íz és a zamat találkozik egymással, ezáltal a keletkező természetes szén-dioxid tartósan megmarad az italban.

Összességében elmondható, hogy most már kicsit jobban látszik, melyik sör az igazi. Itt sem érdemes azonban az olcsóbb típust választani, hiszen az valószínűleg közel sem lesz olyan ízletes, mint egy valódi erjesztéssel készült változat.